21.fejezet-Vele

*Ildikó szemszöge*
Órán folyamatosan mosolyogtam alig vártam már a délutánt. Alig tudtam elképzelni, hogy délután találkozunk, hogy megint együtt alszunk!
-Tanárnő!-szólt Cinti.
-Igen Cinti?
-Az ott nem 25% ?-félénken kérdezte
-De..ne haragudjatok, már előrébb jártam!-nevetve mondtam. Mire Kata elkezdet nevetni!
-Mi ilyen vicces kishölgy?-érdeklődve kérdeztem, természetesen mosolyogva.
-Semmi!-megszepenve felelte
-Hát ha semmi akkor gyere és old meg ezt a feladatot!
Ki jött a táblához, és nem igazán örült, hogy ott kellett dolgoznia! Megcsinálta a feladatot, majd rám nézett!
-Rendben 5-ös!-mosolyogtam rá-Leülhetsz!
Visszament a helyére és adott egy pacsit Marcinak.
-Márton esetleg Te is szeretnél felelni!
-Nem én, Tanárnő!-vágta rá.
Kicsöngettek óráról és oda jött hozzám Kata, mikor már mindenki kiment.
-Akkor este!-mosolygott s nyomott egy puszit az arcomra.
-Rendben.-vigyorogtam, s néztem, ahogy kimegy a teremből. Mire megcsörrent a mobilom, a férjem volt.
-Szia Drágám.
-Szia.-köszöntem neki
-Akkor biztos nem jösz velünk?-kérdezte századjára.
-Tutti!-feleltem
-Rendben Cicám. Jövő héten találkozunk! Csók!-köszönt el.
-Rendben. Szia! Puszilom a Gyerekeket!-tettem hozzá.
Nagyon örültem, hogy nem lesz otthon senki és, hogy az egész lakás a mienk. Alig vártam az estét! Olyan nehezen telt az idő, hogy azt hittem sose érek már haza! Elmentem boltba, bevásároltam estére,megfőztem, kicsinosítottam a lakást aztán elmentem fürdeni, felöltöztem valami csinosba és gyertyákat gyújtottam. Nem sokkal később csöngettek! Kinyítottam az ajtót, s ott állt csinosan, gyönyörűen felöltőzve!
-Szia Kicsim!-köszöntem mosolyogva.
-Jó estét Tanárnő!-mosolygott rám.
-Gyere be!
-Köszönöm!-mondta, s belépett.-Ez a ház még mindig, olyan gyönyörű, mint, ahogy emlékeztem.-jegyezte meg, mire elmosolyodtam. Majd felém fordult és a kezembe adta az ajándék zacskót, amit eddig észre sem vettem!
-Oh, köszönöm!-mosolyogtam, mire kivette a kezemből a zacskót és letette az asztalra, elkapta a derekam és magához húzott, mire felnevettem!
-Tetszik mi?-kérdezte vigyorogva, mire bólintottam, Ő pedig megcsókolt, s oly rég volt, hogy ezt tette, hogy megfeledkeztem már erről, hogy milyen is vele csókolózni! Kirázott a hideg, olyan jó volt! Majd abbahagyta a 2 perces csókot, ami nekem legaláb 10-nek tünt. Belezúgtam 45 éves létemre két gyerekes anyaként egy lány diákomba, sőt nem egy, hanem A lány diákomba!
-Főztél?-kérdezte.
-Igen. Miért?
-Érzem az illatát.-mondta mosolyogva.
Leültünk vacsorázni, s végig fogtuk egymás kezét.
-Ez csodás volt, nem ettem még, ilyen finomat, köszönöm!-nézett rám teljesen lenyügőzve.
-Nincs mit, szívesen!-mondtam totál vörös fejjel.-Köszönöm!-s adtam egy puszit a szájára. A kanapéhoz mentünk s elkezdtünk egy filmet nézni. Feküdtem az ölében Ő pedig simogatta a fejem. Nő létünkre a film végére mindketten bőgtünk és, amikor egymásra néztünk el kezdtünk nevetni, majd megcsókoltam, majd Ő engem az ölébe ültem s úgy csókolóztunk tovább. Aztán hirtelen mindketten befejeztük.
-Menj zuhanyoz le, aztán én is megyek, de addig elmosogattok, meg kicsit rendet teszek.-mondtam fáradtan.
-Nem elmész Te, én meg ezt megcsinálom!-ellentmodást nem türő hangon mondta.
-De Te vendég vagy!-szóltam rá.
-Nem baj!
-De baj!-néztem rá mérgesen.-Menj zuhanyozni!
-Nem szórakozom veled!-mondta felkapott, majd elindult velem.
-Tegyél le! Kata tegyél le!-hisztiztem a karjaiban.
-Azt szeretnéd?-állt meg.
-Nem!-vigyorogtam.
-Hát akkor mit nyafogsz?-kérdezte, mire hozzá bújtam. Felvitt a fürdőbe, majd behozta a hálóruhám. S már el is kezdtem zuhanyozni. Mikor végeztem lementem hozzá láttam, hogy mosogatt, s mögé léptem.
-Köszönöm!-mondtam miközben átöleltem.
-Nincs mit, Kicsim!-felelte.
-Ezzel a méretemre utalsz?-kérdeztem enyhe sértődést játszva.
-Dehogy!-fordult felém és mikor meglátta, hogy nevetek Ő sem volt már szomorú.-De kis izé vagy!-mondta, s kinyújtotta a nyelvét.
-Na menj fürdeni Édes!-mosolyogtam rá.
Amíg Ő zuhanyzott, eltettem a gyertyákat, leültem a kanapéra s elkezdtem gondolkodni! S ismét ott tartottam, hogy mit akarok én ettől a 15 éves lánytól, hisz gyerekeim, s férjem van! Annyira elgondolkodtam, hogy Kata már leült mellém.
-Szívem, itt vagy?
-Tessék?-néztem rá.
-Megyünk aludni, vagy szeretnél itt maradni?-kérdezte, majd megsímitotta az arcom.
-Igen, persze!-feleltem.
-Akkor menjünk!-mondta, s felkapott, én pedig rá mosolyogtam.
-Nem vagyok nehéz?-érdeklődtem kicsit elpirulva.
-Szerinted, ha nehéz lennél így felkapnálak?-felelt kérdéssel, kérdésemre, majd megcsókolt. Felmentünk az emeletre és 'bedobott' az ágyba, majd rám mászott, s tovább csókolóztunk. Majd fordultunk egyet s én kerültem felüre, végig csókoltam a nyakát, majd ráfeküdtem a mellkasára, Ő pedig cirogatta a hajam, s már 2-3 perc múlva aludtam.