2013. március 10., vasárnap

6.fejezet-Váratlan Sms


Megnyitottam az sms-t, amiben ez állt: "Szia Kata! Kérlek hívj fel! Puszi: Sophi" nem hittem a szememnek. Felhívtam, kicsöngött. (Sophi(azaz Zsófi) a volt osztály társam, akivel szinte legjobb barátnők voltunk!)
-Kata!-szólt bele a telefonba szipogva
-Szia, mi a baj?-kérdeztem aggódva-Hova menjek?
-Tópart, játszótér.-felelte
-Indulok, csak gyorsan átöltözöm!-feleltem
-Oké, de siess.Kérlek!!-mondta
Gyorsan felöltözttem, aztán futottam a játszótérig. Megláttam Zsófit a hintában ült. Oda mentem hozzá.
-Szia. Mi a baj?-kérdeztem
-Szia. Anya és Apa....-mondta és be se kellett fejeznie a mondatot, hisz tudtam, hogy Sophi szülei halálos betegek és az is csoda, hogy idáig éltek, de nagyon meg rázott
-Úristen..Részt véttem, nagyon sajnálom!-mondtam neki őszintén, aztán megölelt és elkezdett sírni
-Ne sírj Sophi-mondtam, mikor már majdnem én is elsírtam magam
-Gyere hozzánk egy kicsit-mondtam
-Rendben-felelte szipogva
Sétáltunk hazáig, mikor oda értünk egyszer csak megcsörrent a mobilom. Megnéztem ki az..Marci.Kinyomtam és írtam neki egy sms-t: "Bocsi Marci, barátnőmet ápolom(lelkileg mielőtt félre érted)! Majd felhívlak később! <3:)" írtam neki az sms-be.
-Ki volt az?-kérdezte Sophi
-Csak egy osztály társam-válaszoltam, miközben nyitottam a bejárati ajtót.
-Értem.
Bementünk készítettem egy teát neki, amikor megszólalt a telefonom, megnéztem sms, Marcitól: "Okés, már az előttt félre értettem, mielőtt olvastam volna,hogy "mielőtt félre érted".Igazából csak annyit akartam, hogy van e kedved ki jönni, de akkor mindegy.:o Holnap jössz velem a suliba?" Gyorsan válaszoltam neki: "Persze:)" aztán oda vittem Sophinak a teát. Anyu jött le az emeletről, amikor meglátta Sophi-t.
-Zsófii-köszöntötte Anya-De rég láttalak. Hogy vagy?-kérdezte Anya
-Csókolom Linda néni-köszönt vissza Sophi-Anyu és Apu...-kezdte el, de nem tudta befejezni
-Résztvéttem-mondta Anya
Kicsit ápoltam még Sophi-t aztán haza kísértem a Mamájához. Haza jöttem és felhívtam Marcit.
-Na szia-köszönt
-Hali, akkor holnap jösz értem?-kérdeztem
-Aha, ha nem baj, nincs kedvem egyedül menni!-mondta
-Okéy, na leteszlek megyek aludni szia.-hadartam el gyorsan
-Szia
Felmentem a szobámba, lezuhanyoztam, fogat mostam, olvastam egy kis Alkonyatot aztán lefeküdtem aludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése