2013. március 22., péntek

12.fejezet-Pofára esés


A következő részt, akkor hozom ha lesz legalább 3 komment.:) 


A napok elég unalmasan és gyorsan teltek, Marci mindennap eljött értem és vagy vele vagy Doo-val mentem haza voltam Sophi-nál és hétvégenként az osztály nagy része lemegy a tópartra.Tőlem kérik el a házit, hiába mondom, hogy: "De nem biztos, hogy jó." Őszi szünet előtt egy nappal. Ma is jött értem Marci.
-Szia Csajszi-köszönt a telefonba
-Szia-feleltem
-Mit csinálsz?-kérdezte
-Mennyi az idő?
-Negyed lesz.-mondta
-Milyen negyed?
-Negyed 7..várj negyed hét?? Bocsi túl hamar hívtalak..-mondta
-Na nem mondod.-mondtam neki
-Amúgy felkeltettelek?-kérdezte
-Nem, már fent voltam.-feleltem
-Akkor jó, mehetnék ma korábban?-kérdezte
-Persze. Kérsz kakaót?-kérdeztem
-Aha-felelt-Na hagylak, szia-köszönt el
-Szia.
Letettem a telefont, megcsináltam magamon mindent, épp fogat mostam mikor, megcsörrent a mobilom.
-Igen?-vettem fel fogkefével a számban
-Öhm..Katával beszélek?-kérdezte Marci
-Persze-mondtam mikor, már nem volt a fogkefe a számban-Bocsi csak fogat mostam
-Okéy, beengedsz?-kérdezte
-Persze-mondtam, letettem s már mentem is le az ajtóhoz.
Kinyitottam az ajtót.
-Szia-köszönt Marci és megölelt
-Szia-öleltem neki vissza
-Megcsináltad a kakaóm?-kérdezte
-Persze, megmelegítsem?
-Aha, léci-kérte
Bedobtam a mikróba aztán leültem Marci mellé.
-Mesélj mi van veled!-mondta
-Semmi, meg vagyok. Mesélj te!
-Mi vagyok én mese könyv?-kérdezte
-Nem, te hülye vagy, nem mese könyv-kezdtem el nevetni
Miközben beszélgettünk odaadtam neki a kakaóját és mikor átnyújtottam rá fogott a kezemre, akkor bele néztem a szemébe Ő pedig elvette a poharat.
-Köszönöm-mondta
-Nincs mit-mondtam, s közben leültem
Rám nézett én pedig még mindig a szemét bámultam.
-Mit nézzel ennyire?
-Ja én csak elbambultam.-feleltem
Beszélgettünk még egy kicsit aztán elindultunk a suliba. Felmentünk a tanterembe és leültünk a helyünkre. Folytattuk tovább ott, ahol a lépcsőn miközben feljöttünk abba hagytuk. A pénteki órarend elég laza. Az órák hamar elteltek. Utolsó óránk tesi, mikor becsengettek 45-kor fiúk kimentek a teremből, s mi lányok bent maradtunk.
-Mi van közted meg Marci között?-kérdezte Leila
-Csak barátok vagyunk-feleltem
-Mi van az Ofővel?-kérdezte Doo
-Mi lenne?-érdeklődve kérdeztem-Jól van.
-Ha nem mondod, hogy jól van észre sem veszem-mondta nevetve
-Jól van, mit vártál mit mondjak?-kérdeztem
-Nem tudom, mindennap áradozol valamit, hogy milyen jó fej volt matekon, meg kémián és egyebek.-mondta
-Jól van na.
Miközben beszélgettünk becsengettek, amit szinte észre sem vettünk.
-Lányok, már több mint 15 perc eltelt az órából-szólt Cinti
-What the fuck?-kérdezte Lala
-Rohanjunk-mondtam, mikor nyílt az ajtó és belépet a tesi tanár
-Lányok tudjátok, ha a csengő megszólal, olyankor le kéne indulni..-mondta
-De nem hallottuk.
-Miért nem hallottátok?-kérdezte
-Beszélgettünk
-Hát talán nem beszélgetni, hanem öltözni kéne.-ordította le a fejünket a tanárnő
Meglepődtünk aztán lementünk, kint sütött a nap a fiúk már fociztak. Mi meg futhatunk 4 iskola kört az utolsó körnél zúgtam egy nagyot pont úgy, hogy a foci pálya mellett estem el és látták a fiúk.
-Uuh-hallottam
-Kata, jól vagy?-futott oda Marci és segített fel állni
-Köszönöm. Meg vagyok-mondtam
-Aranyom, hogy tudtál így elesni?-hallottam az Ofő hangját
-Nem tudom, megbotlottam-feleltem és elkezdtem nevetni
-Na gyere lefertőtlenítjük-mondta
-Rendben-feleltem
Elindultunk az épület ajtó felé a tanárnő tekintettel volt arra, hogy fáj a lábam, szóval nem sietettet.
-Rátudsz állni a lábadra?-kérdezte miközben megállt
-Nem-feleltem, felnéztem lábamról szemeibe már megint kirázott a hideg gyönyörű szemeitől, nem hiszem el, hogy ilyen hülye vagyok és elkezdtem kinevetni magam.
-Mi az Kincsem?-kérdezte
-Semmi, csak már, olyan buta vagyok, hogy saját magamat is kinevettem.-mondtam neki
-Ilyet ne mondj!-szólt rám miközben megsimította arcomat, lehet, hogy ezt nem kellett volna.



3 megjegyzés: